Magyarországon a vezetékes ivóvíz jó minőségű, a hatósági vizsgálatok is alátámasztják, hogy biztonságosan fogyasztható. A megfelelő ivóvíz biztosításához közműves vízellátó rendszerek alakultak ki, amelyek a különböző vízbázisokból vizet termelnek, amelyet tisztítási technológia után emberi fogyasztásra bocsájtanak.
Az Európai Uniós irányelveket követve az ivóvíz minőségének ellenőrzése szigorúan szabályozott. Az 5/2023 (I.12.) Kormányrendelet szabályozza a vizsgálatok gyakoriságát, a vizsgálandó paraméterek listáját.
Az ivóvíz vizsgálatok köre igen változatos: bakteriológiai, kémiai és nem utolsó sorban mikroszkópos biológiai vizsgálatokat végeztetnek a közmű szolgáltatók, akkreditált önellenőrző laboratóriumok által, továbbá bizonyos időközönként a hatóság is végez mintavételeket.
Az ivóvíz minőségének ellenőrzésére vonatkozó 5/2023 (I.12.) rendelet a kockázat alapú megközelítést preferálja. A szolgáltatók és a hatóságok felmérik az ivóvízhálózatban felmerülő esetleges kockázatokat az ivóvíz kivételi pontjától a felhasználói pontokig, és szükség esetén meghozzák a megfelelő intézkedéseket a kockázat csökkentése érdekében.
Az ivóvíz vizsgálatok jelentős része követi az EU szabályozást, vannak azonban olyan vizsgálatok, amelyek nem jellemzők (kevés kivétellel) az európai gyakorlatban, így pl. „hungarikumról” beszélhetünk, amikor az ivóvíz mikroszkópos biológiai vizsgálatáról van szó.
A mikroszkópos biológiai vízminőség jellemzők az egészséget nem károsító komponensek, emelkedett számuk az ember egészséget nem veszélyeztetik, azonban felhívják a figyelmet az üzemeltetésben keresendő problémákra.
Abban az esetben, ha kimutathatók vagy magas számban kimutathatók a mikroszkopikus lények az ivóvízben, a rendelet szerint tűrhető minőségű az ivóvíz. De mit is jelent ez?
A „tűrhető minőségű ivóvíz olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag vagy szervezet előfordul”. Tűrhető minőségű ivóvíz esetén az illetékes hatóság egyedileg értékeli a fogyasztás korlátozásának szükségességét (NNGYK).
Az 5/2023 (I.12.) rendelet 1. melléklet 4. táblázatában szereplő mikroszkópos biológiai paraméterek vízhigiénés indikátorok. Számos alacsonyabb rendű szervezet kimutatását végezzük egészen a férgek vagy az ízeltlábúak kimutatásáig. Fontos azt tudni, hogy ugyan szerepel a komponensek között a fonálférgek (Nematoda) vizsgálata is, ezek nem azonosak a patogén bélférgekkel ugyanis a betegségokozó férgek a vízben nem, hanem a gazdaszervezetben növekednek.
A mikroszkopikus szervezetekkel mégis foglalkoznunk kell, mert szerepet játszhatnak kórokozók terjesztésében, fertőtlenítőszerrel szembeni védelmükben, ezáltal a kórokozók a mikroszkopikus lények által a hálózatban maradhatnak, a hálózatban terjedhetnek.
A vizsgálat menete
Amíg más laboratóriumi vizsgálat több napot is igénybe vesz, a mikroszkópos biológiai vizsgálat előnye, hogy nem igényel tenyésztést, speciális műszereket, így a mintavételtől számítva néhány óra elteltével eredményt kapunk. Abban az esetben, ha a laboratórium kimutat valamilyen szennyeződést, a paraméterből lehet következtetni az üzemeltetés problémájára pl. nyersvíz eredetű-e a probléma vagy technológiai (pl. biológiai ammónium mentesítés, homokszűrők következménye) vagy esetleg a hálózatban történt valamilyen rendkívüli változás (pl. csőtörés, nem megfelelő vízáram, pangó víz, biofilm képződés stb.).
A rendelet 1. melléklet 4. táblázata tételesen felsorolja a vizsgálandó paramétereket és a hozzájuk tartozó ún. parametrikus értékeket („parametrikus érték: az ivóvízben jelen lévő kémiai, biológiai és radioaktív anyagok, valamint fizikai jellemzők értéke, amely felett vizsgálni és mérlegelni szükséges, hogy ezeknek az anyagoknak, valamint fizikai jellemzőknek az ivóvízben való jelenléte kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve.”).
Mire lehet következtetni 1-1 mikroszkopikus szervezet magas száma esetén?
Vannak olyan paraméterek, amelyek jellemzően friss, külső szennyeződést jeleznek pl. algák és cianobaktériumok esetében talajvíz, felszíni víz betörést vagy talaj bemosódást.
Mások a vizek magas szerves anyag tartalmával hozhatók összefüggésbe, mint pl. a házas amőbák, véglények (csillósok, ostorosok, csupasz amőbák, tehát egysejtűek), amelyek száma biofilmekben, üledékben magas lehet, tipikusan hálózati utószaporulat eredményei.
Szintén hálózati elszennyeződést és utószaporodást jeleznek a különböző férgek a rendszerben, amelyek rendkívüli adaptációs és túlélési tulajdonságokkal rendelkeznek így pl. túlélik és átjutnak a vízkezelési és víztisztítási folyamat fázisain, gyakran kolonizálják a szűrőket és kijutnak az elfolyó vízbe is.
Vannak olyan mikroszkopikus paraméterek, amelyek hazánkban területi adottságtól függően jelenhetnek meg az ivóvízben pl. a kénbaktériumok az Alföld területén fordulhatnak elő, ahol megfelelő mennyiségű tápanyag (oxigén, szulfid/tioszulfát, szerves anyag) van jelen. Hasonlóan vas- és mangánvegyületek felhalmozódása szükséges ahhoz, hogy a vasbaktériumok elszaporodjanak és kedvezőtlen vöröses csapadék megjelenését eredményezik a fogyasztói pontokon.
Hogyan lehet eltávolítani őket a hálózatból?
Amennyiben a hálózati fogyasztói ponttal (pl. konyha) van ilyen probléma, a hálózat mosatása, javítása, a pangás megszüntetése szükséges. Ha már a hálózatra menő vízzel van probléma, akkor a technológia ellenőrzése, részletes feltárás szükséges. A mikroszkopikus szervezetek, különösen a férgek a fertőtlenítő szerekkel szemben igen ellenállóak, tehát önmagában a fertőtlenítés nem elegendő, a magas féregszámok a szűrőkkel hozhatók összefüggésbe, amelyek nemcsak a férgeknek, hanem a baktériumoknak is fő megtelepedési helyei.
Otthoni vízszűrő berendezés hatékony-e ellenük?
A háztartási vízszűrők, illetve az ivóvízkezeléshez használt otthoni víztisztító berendezések nem megfelelő karbantartás és szűrőcsere esetén tökéletes megtelepedést biztosítanak a mikroszkopikus lényeknek és egyéb szervezetek számára is. A karbantartás és szűrőcsere hiánya olyan szerves és szervetlen anyagok felhalmozódásához vezet a szűrőkön, amelyek hozzájárulnak a mikroorganizmusok elszaporodásához, azok pedig táplálékforrásként a férgek megjelenését eredményezik. Tehát akkor is lehet egy vízszűrőn féreg, ha a hálózatban nincs / parametrikus értéket nem meghaladó szinten van jelen a szolgáltatott vízben.
A mikroszkópos biológiai vizsgálatot a rendelet szerint a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) által akkreditált laboratóriumok végezhetik.
