Mi a Legionella kockázatértékelés?
A Legionella vizsgálatokat és kockázatértékeléseket a 49/2015 (XI.6.) EMMI rendelet és az NNGYK által rendszeresen frissített módszertani útmutató alapján kell kötelezően végezni azokban a létesítményekben, ahol a Legionella fertőzés kockázata fennáll.
A kockázatértékelés az egyik alappillére a Legionella elleni védekezésnek, mivel ennek segítségével azonosítjuk az épületen belüli kockázati közegeket, mintavételi pontok kijelölésével ellenőrizzük a létesítmény Legionella fertőzöttségét.
A kockázatértékelés mindig szakértői tevékenység, ahol első lépés a helyszíni szemle, amely során megtörténik a kockázati közegek azonosítása a létesítményekben. A kockázatértékelés mintavétellel és vizsgálattal egybekötött folyamat, fontos tudni, hogy a kockázatértékeléshez akkreditált mintavétel és akkreditált, valamint feljogosított laboratórium által végzett Legionella vizsgálat is szükséges.
Ki a felelős a kockázatértékelés elkészítéséért?
Minden esetben a létesítmény üzemeltetője vagy tulajdonosa felel azért, hogy a létesítmény rendelkezzen kockázatelemzési dokumentációval.
A kockázatot jelentő létesítményekben a kockázatkezelési dokumentáció a következőkre terjed ki: személyzet, oktatás, képzés, kockázati közegek azonosítása, működési és karbantartási terv, dokumentálás módja.
Fontos tudni, hogy az üzemeltető/tulajdonos felelőssége attól a ponttól kezdődik, ahol a víz a létesítménybe vagy az adott vízrendszerbe belép, így hálózati vizek esetén a vízórától.
Azokban az épületekben, ahol egy Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közegen több üzemeltető/tulajdonos osztozik (pl. üzletközpontok, iroda épületek), ott a kockázat megítéléséhez, továbbá az esetleges beavatkozásokhoz szükséges az összes, a vízrendszer üzemeltetését végző szervezet közreműködése.
Kinek van előírva a kockázatértékelés?
Jogszabályi előírás alapján olyan létesítményeknél, ahol aeroszolt képző kockázati közegek megtalálhatók: olyan rendszerek, amelyekben 20–50 °C közötti hőmérsékletű víz található.
Fokozott kockázatú ivó- és használati melegvíz rendszerek
Az NNGYK módszertani levele alapján fokozott Legionella kockázattal kell számolni az egészségügyi intézmények esetében (de az egészégügyi szolgáltatók, pl. a háziorvosi rendelők, nem tartoznak ebbe a kategóriába).
A szociális intézmények szintén fokozott kockázatúak (kivéve a bölcsődéket)
A szálláshelyek (kivéve a magán- és falusi szálláshelyek)
Sportközpontok (sportolást szolgáló létesítmények, ahol a melegvíz-hálózatot naponta átlagosan legalább 100 fő használja zuhanyozásra is)
Büntetés-végrehajtási intézetek
Ezekben a létesítményekben kockázati közeg a nagy kiterjedésű használati meleg és ivóvízhálózat.
Mit tartalmaz a kockázatértékelési dokumentáció?
A dokumentáció tartalmazza a Legionella baktériumokkal kapcsolatos általános tudnivalókat, így pl. felfedezésük történetét, az általunk okozott betegségek kórképét, előfordulásukat, a kockázati közegeket és a védekezés lehetséges módjait.
A helyszínen rögzített műszaki adatok, a kockázati közegek pontos azonosítása, jellemzése a kockázatértékelés fő elemei, hiszen az üzemeltetés módja és sikeressége határozza meg a létesítmény Legionella kockázatát.
A dokumentáció további fontos része a vizsgálati eredmények bemutatása és azok értelmezése, kiemelve azokat a mintavételi pontokat, ahol esetlegesen beavatkozás szükséges.
Az üzemeltetés módja és a vizsgálati eredmények alapján megtörténik a létesítmények Legionella kockázatának meghatározása (alacsony, közepes, magas), továbbá a jövőbeli monitoring feladatok előírása, amelyeket a következő kockázatértékelésnél (felülvizsgálat) ellenőrizni szükséges.
Milyen gyakran kell kockázatértékelést készíteni?
Az első kockázatértékelést (alap kockázatértékelés) követően az NNGYK módszertani útmutatója alapján kell a következő kockázatértékelés (felülvizsgálat) idejét meghatározni.
Függ attól, hogy milyen vizsgálati eredmények születtek, függ az üzemeltetéstől, a helyszínen tapasztalt műszaki állapotoktól, tehát a Legionella kockázat mértékétől (alacsony, közepes, magas).
A magas kockázatú létesítmények esetében évente szükséges a felülvizsgálat, közepes kockázatú létesítmények esetében legalább 2 évente, alacsony kockázatú létesítmények esetében pedig legalább 5 évente.
Abban az esetben, ha a Legionella száma meghaladja a határértéket vagy a műszaki adatokban, üzemeltetésben változás, havária következik be, a kockázatértékelést 30 napon belül felül kell vizsgálni.
Hogyan kérhetem a kockázatértékelést?
Kérjen árajánlatot a laboratóriumtól, majd írásos megrendelést követően egyeztetjük a helyszíni szemle időpontját. A gyorsabb ügyintézés miatt mindig kérjük, hogy a helyszíni szemle során a létesítményekben álljon rendelkezésre olyan kolléga, aki ismeri a vízrendszereket, az üzemeltetést, így a műszaki adatok rögzítése zökkenőmentesen történik.
Mikor kapom meg az eredményt?
Mintavételt követően a tenyésztési idő 10 nap, ezt követő 2-3 napon belül elkészül a dokumentáció (a műszaki adatok ismeretében).
Mi a teendőm a kockázatértékelés után?
Az üzemeltetőnek/tulajdonosnak monitorozási feladatai vannak a kockázatértékelést követően. Egyik ilyen feladat a melegvíz hőmérsékletének ellenőrzése azokon a pontokon és olyan gyakorisággal, ahogyan a kockázatértékelés előírja. A méréseket dokumentálni kell.
A melegvíz mellett az ivóvíz hőmérsékletét is szükséges mérni, ezt a melegvizes mérésekkel együtt célszerű elvégezni a gyakorlatban.
A kockázatértékelési dokumentáció alapján, de legalább évente egyszer a kijelölt pontokon ellenőrizni kell a Legionella fertőzöttséget, akkreditált mintavétellel és vizsgálattal. A kockázatértékelést a kockázat fokozatának megfelelően felül kell vizsgáltatni (1,2 illetve 5 évente).
