A baktériumról általánosságban
A Legionella baktériumot egy 1976-os philadelphiai járványnak köszönhetően ismerjük, amikor az amerikai légionáriusok kongresszusán 182 résztvevő súlyos tüdőgyulladással betegedett meg, 29 esetben a betegség halálos kimenetelű volt. A baktériumot a következő évben azonosították és a Legionella pneumophila nevet kapta.
Az első járvány óta megismertük a baktérium ökológiáját, szaporodását, az általuk kialakított betegségek típusait. Napjainkban enyhe, influenza szerű tünetektől kezdve súlyos tüdőgyulladásos megbetegedések okozóiként ismertek.
Mi a legionellózis?
A Legionella nemzetségbe tartozó baktériumok az ún. legionellózis okozói, amely súlyos, esetenként halálos kimenetelű tüdőgyulladásos megbetegedések összessége.
Hol fordulhat elő?
A környezetben gyakorlatilag bárhol megtalálhatók, különböző vizekben, talajban, komposztokban stb., azonban természetes körülmények között általában nem kompetitívek. Elszaporodásuknak kedveznek az ember által épített vizes környezetek pl. ivó- és használati melegvíz rendszerek, hűtőtornyok, medencék stb., különösen, ahol 20°C-nál melegebb víz található és a rendszer képes az aeroszol termelésre. Az épített vizes rendszerek azért is kedveznek a megtelepedésüknek, mert a csövekben olyan szerves és szervetlen anyagok halmozódnak fel, amely elősegíti szaporodásukat, túlélésüket, nem szólva a csövek falán kialakuló és védelmet biztosító élőbevonatokat (biofilmeket).
Mitől függ a legionellózis kockázata?
Ahogy baktérium koncentrációja nő a vízrendszerekben, a legionellózis kialakulásának kockázata is arányosan nő. A megbetegedés kockázata és annak súlyossága azonban függ a baktérium biológiai tulajdonságaitól is.
Eddig 65 Legionella fajt azonosítottak szerte a világon, amelyek közül 26 faj emberi kórokozó. A Legionella nemzetségen belül a legveszélyesebb humán kórokozó a Legionella pneumophila, annak is elsősorban az 1-es szerotípusa. Épített vizes környezetekből izolált törzsek túlnyomó többsége a L. pneumophila fajba tartozik.
Hogyan terjed a betegség?
Fontos tudni, hogy a Legionella által okozott betegségek emberről emberre nem terjednek. A fertőzésnek jelenleg 3 ismert útja van: a fertőzött aeroszol belélegzése, félrenyelés vagy ritkán közvetlen kontaktus. Leggyakrabban a betegség a fertőzött aeroszol belégzését követően alakul ki.
Mi az aeroszol, hogyan juthat ezáltal Legionella az emberi szervezetbe?
Az 5 µm-nél kisebb méretű vízcseppeket nevezzük aeroszolnak, ezek a legionellózis kockázatának szempontjából azért jelentősek, mert ezek képesek legmélyebben lejutni a tüdőjáratokba.
A cseppek méretét több tényező is befolyásolja pl. a levegő hőmérséklete, páratartalom stb., azonban fontos tudni, hogy keletkezésük helyétől az aeroszolok több km-es távolságokba is eljutnak és okozhatnak megbetegedéseket. Ezért is fontos azokat a létesítményeket vizsgálni, mint pl. az ipari parkok, technológiát üzemeltető létesítmények, ahol különösen a nedves hűtőtornyoknak köszönhetően az aeroszol nagy távolságokba is eljutnak. Érdekes tudnivaló, hogy az utóbbi időben szennyvizekkel kapcsolatban is egyre több legionellózisos eset ismert.
Kiket betegít meg a baktérium?
Elméletileg bárkit képes megbetegíteni, de természetesen, a Legionella esetében is vannak fogékony csoportok: legyengült immunrendszerrel rendelkezők, immunhiányos egyének, valamilyen anyagcsere betegségben szenvedők pl. cukorbetegek, továbbá 65 év felettiek, dohányosok, alkoholizmusban szenvedőknél magasabb a kockázat.
Milyen a betegség lefolyása, milyen tünetek jellemzők a Legionella fertőzésre?
Mint a legtöbb betegségnél, a Legionella esetében is van lappangási idő (2-10 nap). Enyhébb esetekben spontán gyógyuló, influenza szerű megbetegedést okoz a baktérium, ezért nehéz is megkülönböztetni egyéb légúti kórokozótól. Súlyosabb esetben az ún. legionáris betegség alakul ki, amely kezdetben influenza szerű tünetekkel (fejfájás, rossz közérzet, hőemelkedés, gyengeség, izületi fájdalmak stb.) jelentkezik, majd tüdőgyulladás alakul ki, általában a fertőzés 2-3. napjától kezdve.
Érdekesség továbbá, hogy nemcsak légúti tünetek jelentkeznek a betegeknél, hanem gasztrointesztinális tünetek is, vagyis hányás, hasmenés is előfordul a betegek kb. 30%-nál, de egyre több olyan eset ismert, ahol ezek a tünetek dominálnak, nem a légúti panaszok.
Hol fertőződhetünk meg Legionella baktériummal?
Ahogy korábban is láttuk, a Legionella a környezetben gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók, az ember alkotta mesterséges vizes környezetek azonban kedveznek megtelepedésüknek, szaporodásuknak. A vízrendszerek hőmérséklete szempontjából a Legionella a 20-50°C közötti rendszerekben található meg általában.
Néhány példa a kockázati közegekre: nagy kiterjedésű használati meleg- és ivóvízrendszerek pl. a zuhanyzók és minden olyan, főként meleg vizes elem, ahol aeroszol képződik. Kockázatosak a melegvizes medencék pl. jakuzzik, élményelemekkel ellátott mesterséges fürdővizek. Fokozott kockázatúak a korábban is említett nedves hűtőtornyok vagy pl. a párásító berendezések.
A légkondicionáló berendezések milyen veszélyt jelentenek?
Legionella szempontjából a karbantartott, megfelelő kondenzvíz elvezetéssel rendelkező légkondicionáló berendezések nem jelentenek veszélyt.
Fontos azonban tudni, hogy ezek a berendezések egyéb mikroorganizmusok számára tökéletes helyet biztosítanak a megtelepedéshez pl. a légköri gombáknak, amelyek viszont az allergiás tünetektől kezdve súlyosabb légúti panaszokat szintén tudnak okozni. Ezekről részletesen olvashat a levegő mikrobiológiával foglalkozó blog cikkünkben.
