A kockázatértékelésről általánosságban
A Legionella kockázatértékelési dokumentációt a 49/2015 (XI.6.) EMMI rendelet és az NNGYK által rendszeresen frissített módszertani útmutató alapján kell elkészíteni.
A kockázatértékelés mindig szakértői tevékenység, ahol első lépés a helyszíni szemle, amely során megtörténik a kockázati közegek azonosítása a létesítményekben pl. csak használati meleg- és hidegvíz rendszer az érintett kockázati közeg vagy rendelkeznek pl. medencékkel is, légkezelő rendszerekkel, ipari létesítmények esetében hűtőtornyokkal, sprinkler rendszerrel stb.
A kockázati közegek azonosítását követően műszaki felmérés történik, amely során a helyszínen felvesszük a kockázatértékeléshez szükséges műszaki adatokat: pl. használati meleg- és ivóvízrendszereknél a rendszer korát, kiterjedését, esetlegesen pangó ágakat, csövek anyagát, szigetelés típusát, melegvíz előállítás ponton menetét stb., tehát minden olyan információt, ami szükséges a kockázati közegek felméréséhez és egyben jogszabályi kötelezettség alapján meghatározott.
A kockázatértékelés mintavétellel és vizsgálattal egybekötött folyamat, fontos tudni, hogy a kockázatértékeléshez akkreditált mintavétel és akkreditált, valamint feljogosított laboratórium által végzett Legionella vizsgálat is szükséges.
Kinek van előírva a kockázatértékelés?
Jogszabályi előírás alapján olyan létesítményeknél, ahol aeroszolt képző kockázati közegek megtalálhatók: olyan rendszerek, amelyekben 20–50 °C közötti hőmérsékletű víz található.
Fokozott kockázatúnak minősülnek a nedves hűtőtornyok hűtővize, aeroszolt előállító melegvizű medencék vize, a szociális intézmények ivó- és használati melegvize (kivétel az egészségügyi intézmények és a bölcsődék), a szálláshelyek ivó- és használati melegvize (kivétel a magánszálláshelyek és falusi szálláshelyek), a sportközpontok ivó- és használati melegvize, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek ivó- és használati melegvize (49/2015 (XI.11.) EMMI rendelet alapján).
Mit tartalmaz a kockázatértékelési dokumentáció?
A dokumentáció tartalmazza a Legionella baktériumokkal kapcsolatos általános tudnivalókat, így pl. felfedezésük történetét, az általunk okozott betegségek kórképét, előfordulásukat, a kockázati közegeket és a védekezés lehetséges módjait.
A helyszínen rögzített műszaki adatok, a kockázati közegek pontos azonosítása, jellemzése a kockázatértékelés fő elemei, hiszen az üzemeltetés módja és sikeressége határozza meg a létesítmény Legionella kockázatát.
A dokumentáció további fontos része a vizsgálati eredmények bemutatása és azok értelmezése, kiemelve azokat a mintavételi pontokat, ahol esetlegesen beavatkozás szükséges.
Az üzemeltetés módja és a vizsgálati eredmények alapján megtörténik a létesítmények Legionella kockázatának meghatározása (alacsony, közepes, magas), továbbá a jövőbeli monitoring feladatok előírása, amelyeket a következő kockázatértékelésnél (felülvizsgálat) ellenőrizni szükséges.
Milyen gyakran kell kockázatértékelést készíteni?
Az első kockázatértékelést (alap kockázatértékelés) követően az NNGYK módszertani útmutatója alapján kell a következő kockázatértékelés (felülvizsgálat) idejét meghatározni.
Függ attól, hogy milyen vizsgálati eredmények születtek, függ az üzemeltetéstől, a helyszínen tapasztalt műszaki állapotoktól, tehát a Legionella kockázat mértékétől (alacsony, közepes, magas).
A magas kockázatú létesítmények esetében évente szükséges a felülvizsgálat, közepes kockázatú létesítmények esetében általában 2 évente, alacsony kockázatú létesítmények esetében pedig általában 5 évente.
Mi a különbség az alap kockázatértékelés és a felülvizsgálat között?
Az első kockázatértékelést nevezzük alap kockázatértékelésnek, amely során a létesítményben tartott alapos helyszíni szemlén felmérjük a kockázati közegeket, műszaki adatokat stb. a fentebb részletezett folyamat szerint.
Az alap kockázatértékelés fogja meghatározni a következő kockázatértékeléseket, amelyeket felülvizsgálatnak nevezünk: a felülvizsgálat során is folytatunk helyszíni szemlét, felmérjük, hogy az alap kockázatértékeléshez képest történt-e az üzemeltetésben változás, ha igen, a megváltozott műszaki adatokat rögzítjük.
A felülvizsgálat során ellenőrizzük, hogy az üzemeltető elvégezte-e az alap kockázatértékelés során meghatározott monitoring feladatokat, továbbá elvégezzük az akkreditált mintavételt a kijelölt pontokon és az akkreditált laborvizsgálatot.
A felülvizsgálat során is komplex dokumentáció készül, az üzemeltetéssel, vizsgálati eredményekkel és a további monitoring feladatokkal kapcsolatban, valamint meghatározzuk a következő felülvizsgálat időszakát.
Hogyan kérhetem a kockázatértékelést?
Kérjen árajánlatot a laboratóriumtól, majd írásos megrendelést követően egyeztetjük a helyszíni szemle időpontját. A gyorsabb ügyintézés miatt mindig kérjük, hogy a helyszíni szemle során a létesítményekben álljon rendelkezésre olyan kolléga, aki ismeri a vízrendszereket, az üzemeltetést, így a műszaki adatok rögzítése zökkenőmentesen történik.
Mikor kapom meg az eredményt?
Mintavételt követően a tenyésztési idő 10 nap, ezt követő 2-3 napon belül elkészül a dokumentáció (a műszaki adatok ismeretében).
Mi a teendőm a kockázatértékelés után?
A dokumentum készhez vételét követően első feladat, hogy a dokumentumot és a vizsgálati eredményeket áttekintsük: minden mintavételi ponton megfelelő eredményt kaptunk-e, vagy esetleg vannak olyan helyek, ahol a Legionella száma meghaladta a határtéréket.
Utóbbi esetben a dokumentáció tartalmazza a lehetséges beavatkozásokat, de természetesen szakértő kollégáink állnak szíves rendelkezésükre.
A megfelelő beavatkozást követően ismételt mintavétel és vizsgálat szükséges, ilyenkor már nem szükséges újra kockázatértékelést készíteni, elegendő a vizsgálatokat elvégeztetni az akkreditált laboratóriummal. Addig szükséges beavatkozni, ameddig a Legionella száma határérték alá nem csökken.
A továbbiakban pedig a monitoring feladatokat be kell tartani: a jogszabályban meghatározott időközönként kell a Legionella vizsgálatot elvégeztetni, valamint a kockázatértékelést felülvizsgáltatni.
